Elengedtük
“Elengedtük, mi oly kedves volt nekünk, mi több volt, mint az életünk. Kell, nagyon kell, mégis elengedjünk, mert mennie kell. Útra kél a remélt boldogsággal, nem néz vissza, mit hagyott a valóságnak.”
Minden könnycsepp
“Minden könnycsepp ő érte születik, S miután arcomon lefolyik Meghal! mint szívemben a remény, Mert ő soha nem lesz az enyém!”
Álmom véget ér
“Álmom véget ér, felébredek, és sehol nem találom a szerelmemet. Csak a gyengédség marad meg szívemben, és szemem sarkában könnyek.”
Elfeledni a szépet
“Elfeledni a szépet oly nehéz, Kerestem kutattam mást de még bennem élsz. Az én szívem nem nyílik másnak már, Talán kell még egy tél és kell még egy hosszú nyár!”
A szívem az súgta
“A szívem az súgta írjak neked, az eszem mélyen tiltakozott. A szívem keres, de az eszem tudja az igazságot. A szívem nem hallgatott az eszemre, s így a kelleténél is nagyobb fájdalom sújtja. Hibázott mikor azt kérte, hogy írjak neked!”
Akkor a legelviselhetetlenebb
“Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.”
