Kategória: "Szerelmi bánat"
Csendes éjszakában
“Csendes éjszakában elkerül az álom,
minden porcikámmal te utánad vágyom.
Suttog a némaság ábrándos meséket,
azt súgja halkan, látni szeretnélek.”
Álmom véget ér
“Álmom véget ér, felébredek,
és sehol nem találom a szerelmemet.
Csak a gyengédség marad meg szívemben,
és szemem sarkában könnyek.”
A szív szeret
“A szív szeret az ész tudja nem lehet.
Így ketten örök ellenfelek.
Az ész már lemond a szív még remél
ám hiába az okos ész,
az érző szív ezerszer többet ér!”
Tekintem azt, amim nincs
“Tekintem azt, amim nincs,
és boldogtalannak hiszem magam.
Mások tekintik azt, amim van
és azt hiszik, boldog vagyok.”
Ott ült a padon
“Ott ült a padon, könnyek peregtek az arcán, és tudni akarta, amit minden gyerek tudni akar, amikor valaki, akit szeretett, hirtelen eltűnik a színről: miért történik, miért velem történt, van ennek valami oka, vagy csak egy őrült rulettkerék forog? Ha jelent valamit, akkor mit kezdjek vele? Ha semmit nem jelent, akkor hogyan viseljem el?”
