“Látványod nyugodni percre sem hagy.
Csak nézlek. Nézlek. Gyönyörű vagy.
Szemem tágra nyílt, nem tud betelni veled.
Tétován indul útra a kezed.
Hozzám ér. Int. És
az érintés
gerincem ívbe hajtja.
Csókolj hát! Rajta!
Ajkad, mint hűs patak.
Csókolj! Csillapítsd szomjamat!
Fond nyakam köré a karod.
Súgd fülembe: éppúgy akarod
a szerelmemet,
ahogy én vágyom tiedet.”
Category: Idézet vágyról
